A tréningeken felbukkanó csoportjátékoktól a résztvevők egy része idegenkedik. Joggal. Hány olyan fejlesztőprogram van, ahol a csoportnak játszania kell, miközben a munkahelyen teljes a bizonytalanság, hogy egyáltalán megmarad-e például az állásuk. Egy tréning üzenete lehet éppen ez is: voltaképpen az egész élet egy játék, aminek egyetlen elemét sem szabad véresen komolyan venni. Feszült a csoport, mert össze fogják vonni a részlegüket egy másikkal? Mindenkinek joga van aggódnia emiatt. Olykor mégis el szoktam mondani a tréningen, hogy a csoport gondoljon csak bele egy pillanatra, hogy az Univerzumban létezik egy azzal együtt nem túl jelentős galaxis, hogy azt több milliárd csillag alkotja. A Tejútrendszerről van szó. Ebben a galaxisban van egy – csillagászati léptékben – nem túl jelentős csillag, a Nap, ami körül kering egy bolygó, ahol van egy ország, amiben van egy város, amely városban üzemel egy cég, ahol össze fognak vonni két részleget.
Emellett minden pillanatnak jelentősége van a tréningen. Egyetlen pillanat sem fontosabb vagy kevésbé fontos, csak a mi értelmezésünk emeli ki egyiket a sok közül. A Zenetréningen szoktuk felhívni a résztvevők figyelmét arra, hogy még egy csörgődob vicces ütögetésének is jelentősége van. A résztvevőkön múlik, mit látnak meg az adott helyzetben. Mit visznek haza magukkal.
Játék vagy vérre megy? Ez a kérdés sok tréningen előkerül. A feladatok általában olyan játékok, amelyek a résztvevők beleélését igényelik. Mindenki tudja azt, hogy játszunk, és legkésőbb másnap este hazamegyünk. Ahhoz, hogy a hétköznapok világának egyik-másik mozzanatát felidézzük, mégiscsak olyan helyzetbe hozzuk a csoportot, hogy a résztvevők belefeledkezzenek a játékba. Valóban hajóskapitánnyá, túsztárgyalóvá, benzinkutassá kell válniuk ahhoz, hogy információkat tartogassanak, döntéseket odázzanak el, akadályozzák egymást, vagy éppen áldozatot hozzanak a csoportért. Ahogyan az életben.
HUMANROBOT
„Ez a helyzet nem életszerű” – mondja egy résztvevő. „A valódi életben megegyeztünk volna, ki mit csinál, és konfliktus nélkül öt perc alatt tökéletesen megoldottuk volna ezt a feladatot”. De hiszen a tréning is az élet egy szelete! Nincs olyan az életben, ami ne lenne az „élet” része. A tréning sem kivétel.